English summary

 

Alprogramok

 

 

 

 

 

Kezdőlap A szöcskeegér Publikációk Támogatók Fotók Videók

 

 

Csíkos szöcskeegér a Hernád-völgyben

 

Az IRMAG Természetvédelmi Egyesülettel (Szentgyörgyi Péter) együttműködve és a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás program (PTKF1326/2013) támogatásával, közel a teljes Hernád-völgyet és környékét lefedő bagolyköpet-gyűjtést és - elemzést végeztünk. Nem csupán az újonnan gyűjtött mintákat, hanem a mindezidáig még feldolgozatlan, a korábbi években gyűjtött mintákat is elemeztük. 28 mintavételi helyről 23475 táplálékállatot azonosítottunk, amelyek közül 1 bizonyult csíkos szöcskeegérnek. A példány Aszalón 2008.07.08-ben gyűjtött gyöngybagoly köpetből került elő. A csontmaradványok a törmelékes részben voltak, így valószínűsíthető, hogy a gyűjtést megelőző 5-6 évben zsákmányolhatta a bagoly. A maradványok a Magyar Természettudományi Múzeum Emlősgyűjteményébe kerültek 24957 gyarapodási számmal. A felmérés szerint tehát a közelmúltban még előfordult a szöcskeegér a Hernád-völgyben, a korábbi (1969 és 2004) gyűjtőhelyek közelében is, bár konkrétan e korábbi gyűjtőhelyeken, mint Felsődobsza, vagy Hernádszentandrás, már nem sikerült kimutatni. Az adatok szintén arra engedtek következtetni, hogy amennyiben még fennmaradt a populáció, akkor az kisméretű lehet, vagy a mintavételi pontoktól távolabb helyezkedik el.

A bagolyköpet-gyűjtések eredményeit felhasználva megkezdtük a potenciális élőhelyek feltérképezését. Minden gyepterületet ellenőriztünk a korábbi és a most megtalált bagolyköpetes előfordulások 10 km-es körzetében és a Borsodi-Mezőségi TK-ben szerzett tapasztalatok alapján kerestük a szöcskeegér számára alkalmas élőhelyeket. A Hernád jobb oldali, lapos felszínű partját általánosan alkalmatlannak találtuk a szöcskeegér számára (rendszeres árvíz és az intenzív területhasználat miatt), a bal parton viszont a magasabb térszíneken Pere és Hernádkércs között valószínűleg megtaláltuk azoknak az élőhelyeknek a maradványait, ahol korábban (vagy szerencsés esetben még a jelenben is) előfordul(t) a szöcskeegér. Itt 6 helyen végeztünk élvefogó csapdázást talajcsapdákkal, de szöcskeegeret egyik helyen sem fogtunk, sőt a területek felmérése után arra a következetésre jutottunk, hogy a rendszeres égetés miatt ezeken a területeken valószínűleg nem maradtak fenn a korábbi szöcskeegér állományok. Alsódobsza környékén még találtunk kisebb gyepfoltokat a magasparton, ahol szükségesnek látjuk a mintavételt, de az biztosan kijelenthető, hogy a borsodi-mezőségihez hasonló méretű szöcskeegér populáció már nincsen a Hernád-völgyben.

Egyelőre tehát minden jel arra mutat, hogy a szöcskeegér a Hernád-völgyből az utóbbi 10-15 évben kipusztult, és ennek legvalószínűbb oka a rendszeres felégetés, amellyel a korábban legelőként használt területeken a legeltetés megszűntével a cserjésedést akadályozzák meg. A populáció megőrzéséről tervet készíteni ezért egyelőre nem aktuális. A potenciális élőhelyeken, amelyek egy esetleges visszatelepítés célterületi is lehetnek a jövőben, az égetéseket fontos lenne korlátozni, és a cserjésedést szarvasmarhával végzett extenzív legeltetéssel kellene megakadályozni.

A szöcskeegér feltételezett (egykori) élőhelye, a csuszamlásos Perei-legelő

 

Publikáció és részletek a témáról:

Kondor Tamás, Szőke Krisztina, Szentgyörgyi Péter, Estók Péter, Cserkész Tamás 2014. A csíkos szöcskeegér helyzete a Hernád-völgyben. Conference: IX. Magyar Természetvédelmi Biológiai Konferencia, Szeged

Kondor Tamás, Estók Péter, Szentgyörgyi Péter, Szőke Krisztina, Cserkész Tamás: A csíkos szöcskeegér helyzete a Hernád-völgyben. TERMÉSZETVÉDELMI KÖZLEMÉNYEK 21: pp. 139-150. (2015)

 

Lap tetejére

Copyright © 2010-2016  Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület. Kiemelten közhasznú társadalmi szervezet. Minden jog fenntartva.

 © Fotók: Cserkész Tamás; Kapcsolat: info 'at' sicista.hu           Módosítva: 2016. január 02., 10.09:13 +0100